Bemutatkozás
A ma létező ló- és pónifajták közül talán egyik sem hasonlít annyira az ázsiai vadlóra, mint a fjord póni, bár annál arányosabb és nemesebb felépítésű. Homloka széles, tekintete élénk, kifejező, orrnyílásai tágak. Nyaka izmos, rövid, martájéka nem kifejezett. Sörényét gyakran vágják holdsarló alakúra. Válla gyakran meredek, háta, fara rövid. Lábai erősek. Színe egészen sajátos, világos fakó, melyet egyedivé tesz fekete hátszíj. A vikingek tenyésztették ki Nyugat-Norvégiában, majd terjesztették el a portyáikkal sűrűn zaklatott Skóciában. A fajta hatása a skót felföldi pónin, sőt még az izlandi pónin is megmutatkozik. Meglepően nagy teherbírású igás- és teherhordó ló. Hobbilóként főleg a gyerekek körében kedvelt, mivel igen jóindulatú, tanulékony és kellemes természetű.
Sokoldalúságának köszönhetően ő lett a család mindenes lova, használták szántani és málházni egyaránt. A IX-X. században már hátaslónak is használják, majd hamarosan megjelenik a sportversenyeken ahol még az ugróversenyeken is kiemelkedően teljesít.
Minden más fajtától eltérő, egyedi megjelenésű póni. Feje a testtömegével arányos, széles és nagy, egyenes profilvonalú. Fülei kicsik, hegyesek, szélesen tűzöttek. Szemei nagyok, barátságosak. Jellegzetes, felálló sörényének – amelyet már a vikingek is nyírtak – középső sávja fekete, két széle pedig fehéres színű. A sörényt rendszerint 10-15 cm magasra és ívesre vágják, hogy ívelt nyak látszatát keltse.
Nyaka rövid, izmos és egyenes. Marmagassága 133-144 cm, súlya 350-500 kg. Törzse a hasánál lekerekített, háta középhosszú, a fara pedig formás és terjedelmes. Lábaival indulhatna a szépségversenyeken, mert azok erősek, szikárak és egyenesek. Patái mintaszerűek: egészségesek és szabályosak. Színe általában fakó, de előfordul szürkés és zsemle árnyalatban is. Mindettől függetlenül farka gyakran ezüstszínben pompázik. Szívós, ellenálló, hosszú életű ló. Barátságos, nyugodt természete és könnyű kezelhetősége miatt a világon szinte mindenhol megtalálható. Magyarországon is egyre többen ismerik és szeretik.
A fjord található a legkevesebb létszámban regisztrált kislovaink között. Norvégia, Dánia Svédország honos kislófajtájának az 1900-as évek elején adták ki az első méneskönyvét. Ez a hideg- és melegvérű fajták között átmenetet képviselő ló kevesebb küllemi változáson ment keresztül, mint más fajták, bár lovaglási tulajdonságai kétségkívül javultak, az ezzel összefüggő alkati jellegvonások változtak, egyidejűleg marmagassága is nőtt, mert az egykor 130-135 centiméter bottal mért marmagasságú ló ma már 140 centiméter körül van, gyakorta magasabb is. A tetszetősen tömeges, kizárólag fakó színben tenyésztett kisló jellemzője a fekete hátszíj, amelyik valójában a tarkótól indul. Az üstök közepe fekete, két széle fakó színű, s a hátszíj folytatódik a farokszőrökben, amelyek a sörényhez hasonlóan középen feketék, két szélen pedig a fedőszőrök színével harmonizálnak. Kedvezőek értékmérő tulajdonságai. Konstitúciója kiváló, munkabírása, igénytelensége páratlan. Különleges jóindulata, tanulékonysága kellemes temperamentummal párosul. Vérmérséklete miatt nagyon jól megfelel a terápiás lovaglás céljára. További értéke nagyfokú fajtatisztasága. A hazai tenyésztésben kevesebb mint 20 kanca és három mén áll. Egy igényesen összeállított bemutató fogat rendszeresen népszerűsíti a fajtát. Terápiás lovaglásban való hasznosítása elindult, de mintha elakadt volna. A korábbi években az amatőr fogathajtásban jó teljesítményt felmutató fogat szerepelt.
Elérhetőség
Cím: Apc Vadászház
Telefon: 06-30/9-674-884
